Barátság

Mi az a barátság? Hol van a barátságba az éles határ jó és rossz között? Mi dönti el azt, hogy már majdnem a testvérem vagy épp csak van?

Természetesen Nekem erről meg van a magam értékrendje és az elvárásaim saját magammal szemben, épp úgy mint a barátnőimmel szemben.
Ezt a remekbe szabott kis postot ami már rég motoszkál a fejemben, ezzel fogom kezdeni, bár a végére teljesen elfog kanyarodni egy másik irányba a gondolat menet.

Szóval Nekem főként férfi barátaim voltak, én zömében velük dolgoztam, már lassan 8 éve csak ellen nemű kollégáim vannak. Velük sportolok lassan 20 éve, bár egyre több a jó és még jobb női mászó, mikor én kezdtem, igen kevesen voltunk lányok. Bulizni is pasikkal jártam, kan bulikba is. Itt ne gondoljon senki rosszra, én vagyok az aki megy bulizni velük, sportolni meg a családi bográcsozásra is viszik. Diszkrét kis szövetséges, akivel mindig fesztelenül lehet bulizni, alkalomhoz illően. Tehát kellően hülye is tudok lenni, ha a arról van szó :)
Barátnőm kevés van tényleg és nem saját erőből összehozott kapcsolatokról van szó, hanem ezeknek a pasiknak a feleségéről. Szerzett barátság női már lényegesen kevesebb van, persze annál értékesebb a 2-3 barátnő aki közel áll hozzám és csak egyetlen akivel teljesen egy rugóra jár az agyunk :)
Értékrend: meghallgatni és megosztani, mindent ami jól esik, minden kötelezettség nélkül, tudni hallgatni és beszélni együtt. Valahogy a barátságnak nem érzem, hogy kényelmetlen kényszerűségekkel kéne járni.
Viszont legyen tabu és tilos a másik volt, jelenlegi és épp csak kiszemelt pasija. A családjának minden férfi tagja. Valamint nem kritizálható a másik családja és pasija sem. Ha van véleményünk és még kérdezik is, akkor is csak óvatosan és kedvesen és indulatok nélkül tehetünk nyilatkozatot, épp mint gyermekünk ellen oldali családjával tennék hisz ezzel fájdalmat okozhatunk még ha igaz is és ezt barátunk is tudja.

Én eddig megúsztam minden barátnői villongást és versengést, legalábbis én azt hittem.
Szóval, van ill. inkább volt egy barátnőm. Aki valahogy bele keveredett az életembe, nem is emlékeszem hogyan. Valahogy bele ette magát a mindennapjaimba. Együtt jártunk bulizni és mást nagyon nem is csináltunk soha. Történetesen én mindenhol jól tudom magam érezni, bátran ismerkedek és ezt Ő nagyon értékelte. Mellettem mindig lehetett pasit össze szedni, még azt is akit én néztem ki magamnak, mert én nem bántam. Nem vagyok az egy éjszakás kapcsoltok híve, én buli után a saját ágyamba szoktam kikötni, eltekintve 2-3 kivételes esettől, ami viszont végén mégsem egy éjszakás kapcsolat lett. Ez a lány ellentétben velem viszont mindig begyűjt valakit és nem zárkózik el az egy éjszakás randitól sem.

Volt olyan, hogy hajnal 4-kor egy buli után csöngettek nálunk és az Anyukája őrjöngve csörtetett be a lakásunkba, hogy lánya és azonnal menjen haza. Miközben nem is tudtam hol van. Kiderült azt mondta nálam alszik és várta otthon a vőlegénye meg az Anyukája, Ő meg sehol. Aztán valamikor délelőtt 10-kor felhívott, hogy ott aludt egy közös barátunknál (férfinél) és keresték-e már.

Én 20 évet tanultam énekelni, dolgoztam színházban mint kórista, erre a nagyon okos a sulis bálon énekelgetett, úgy hallottam vissza másoktól, hogy kérjem meg rá ne majmoljon engem, mert rosszul áll neki és ráadásul ő nem tud énekelni.

Mikor elment Görögországba nyaralni, úgy jött haza, hogy lefeküdt valakivel, 2 napja késik neki, én vittem a nőgyógyászomhoz esemény utána kezelésre.

Volt olyan egy buliban, hogy megtetszett egy srác, beszélgettem vele, elmentem wc-re, mire visszaértem, ő már az ölében ült.

Akkoriban összejöttem egy közös ismerősünkkel, nem buliban, de onnan ismertem. Ennek a kapcsolatnak vége lett, sosem tudtam miért, úgy véltem az érdeklődés hiánya mindkét részről. Ez kb. egyszerre történt a következő eseménnyel:

Úgy lett vége ennek a barátságnak először, hogy elmentünk látogatóba a családomhoz. Összebarátkozott az öcséimmel és a húgommal. Apukám nem jött be Neki, mert elég határozott ember és nálunk ha vacsora van (pl.) akkor mindenki vacsorázik. Neki ez nem tetszett, hogy le kell ülni és együtt lenni.
Másnap este, kiakadva előadást tartott nekem, hogy apám milyen zsarnok és az öcsém miatta lett függő és nem kéne ennyire elnyomja a családot. Itt volt az a pont amikor leordítottam a haját, mert ha még valamennyire igaza van is, neki nincs joga, hogy kritizálja az apámat. Arról nem beszélve, hogy az öcsém mellett a családja mindig kiáll, tehát ahhoz sincs joga, hogy ellenünk hangolja és sajnálgassa, mert ezen a problémán a sajnálat nem segít és nem is oldja meg.
Azon a ponton közöltem vele, hogy nem akarom ezt a barátságot, nincs rá szükségem és jobbnak látom ha megy. Akkor szintén vendéglátásban dolgoztam és ez a beszélgetés a munkahelyemen volt. (Egy szóval kidobtam.)

Még utána mint később kiderült beszélt az öcsémmel, meg képeslapokat írogatott húgomnak, véletlen találtam meg az író asztalán, hogy milyen aranyos és, hogy szeretne egy ilyen húgit.

Néha felhívott, elküldtem, Anyukámat is hívta, Ő is elküldte, de lassan végül is tudomásul vette, hogy mi a helyzet.

Aztán eltelt 7 év és bejelölt egy közösségi, aztán valahogy szép lassacskán feléledt a régi kapcsolat. Azt gondoltam, hogy már gyereke és komoly kapcsolata van, így biztosan megváltozott.

Néha elmentünk vacsizni vagy kv-zni, meg ilyesmi, túl sok időt nem töltöttünk egymással, de apránként vissza ette magát a bőröm alá. Hívogatott mindenfélével, ami nem is lett volna baj.

Dee én ismét találkoztam azzal a múlt béli sráccal és ismét egymásba gabalyodtunk. Úgy a második mondatnál elmesélte, hogy közvetlen utánam összejött a drága barátnőmmel és együtt voltak pár hónapig. Elmesélte azt is, hogy közölte ezzel a libával velem szeretett az ágyban és nagyon jó volt velem. Bár megsértődött, de ennek ellenére maradt.

Egy szóval innentől már sokkal kritikusabban néztem megint. Hisz erről azért neki is illet volna beszámolni, ez a minimum elvárás lett volna. Elkezdett megint idegesíteni, de nagyon. Pl. Ő a facebook-ot nem használta. Egyszer csak azt vettem észre, hogy minden este fent van, amikor én is. (Én úgy este 9-től ott élem a társadalmi életem, sokat beszélgetek és sok emberrel tartom ott kapcsolatot.) Ugyan azt az alkalmazást használta amit én, minden nap. A szerencsesüti, amiről már itt is írtam. Elkezdett az üzenőfalra irkálni is, ahogy én szokok. Mikor felvették az egyetemre, kiírta, de rögtön köszönés nélkül rám is chatalt, hogy felvették. Írtam gratulálok, de folytatta, hogy ő mennyire félt és úgy örült.....stb.
Miközben én 3 másik emberrel beszélgettem, akiket az érdekelt, hogy van a gyerekem, akivel az nap voltam orvosnál felülvizsgálaton. Ő meg se kérdezte!

Aztán megkérdeztem a velem egy rúgó agyút :) Mi a véleménye ezekről a dolgokról és bizony egyet értettünk, hogy nekem nem kell ez a barátság, mert az a nő zűrös és semmit nem változott és semmiből nem tanult, a közösségi oldalakon továbbra is egyedül állóként van feltüntetve, miközben ki akar békülni az ex-ével, de azt a fél évet míg nem voltak együtt sem bírta ki néhány egy éjszakás kapcsolat nélkül.

Így töröltem minden honnan szólás és magyarázat nélkül megszüntettem minden kapcsolatot.

Most minden hétvégén dolgozom egy discoban (erről még írok). Ott találkoztunk véletlenül. Jött oda, mintha mi sem történt volna. Mondtam, hogy bocsi, de nem barátkozunk, magyarázkodni nem vagyok hajlandó, 2 hete töröltem mindenhonnan. Észre se vette, hihhetetlen. Na, mindegy. Viszont azóta megint nem jár fel, tehát ez is csak majmolás volt.

Erre tegnap este jött a bátyja bulizni és elkezdte mondani, hogy a húga nem tudja mi van és egyből felhívta Őt, megkérdezte vele beszélek-e és nem mondtam meg, hogy mi a bajom?

Válaszom az volt, hogy nem mondom meg mi a bajom, kénytelen lesz rájönni egyedül, természetesen a bátyóra nem haragszom és beszélek vele hisz nem tette semmit és 20 éve ismerem.

Ez után jött az igazi döbbenet!!!!
A bátyja megkérdezte, hogy azért haragszom-e rá, mert az öcsémmel szokott beszélni?
Hát azért itt végig futott néhány gondolat az agyamban:
a; miért kellett eddig titkolni, hogy szoktak beszélni?
b; miről folyhat a beszélgetés, ha ezért nekem haragudni kéne?
c; írtam a tesóimnak és az öcsém nem válaszol, már 2 napja, pedig volt fent azóta?
d; facebookon be sem jelölték egymást, tehát skypon folyhat a csevej, amit szintén nem értek, de tudom én vagyok a hülye

Hát most így állunk, kíváncsi leszek rá mit tudok az öcsémből kiszedni.

Ez jó hosszú lett, bocs attól aki végig szenvedte, de így kerek a sztori és még lehet ki is maradt belőle.

Kezdem magam úgy érezni mint abban a filmben, aminek a címe nem jut eszembe, csak képek ugranak be belőle. Két albérlő lány lakik együtt és az egyik elkezdi utánozni a másikat, mindenben, majd végén megakarja ölni, hogy átvegye a helyét.